Mezei Péter:
4. töredék
Nyugtalanok az éjszakáim,
Hempergek, ahogy orsó forog,
Éhes vagyok, de mégsem ennék,
Rólad szól, amint gyomrom korog.
A percek órákká torzulnak,
Az órák, mint a hónapok,
Testem magzatba zárna újra,
Hogyha tudnám, úgy jó vagyok.
Hempergek, ahogy orsó forog,
Éhes vagyok, de mégsem ennék,
Rólad szól, amint gyomrom korog.
A percek órákká torzulnak,
Az órák, mint a hónapok,
Testem magzatba zárna újra,
Hogyha tudnám, úgy jó vagyok.




